HTML

Fajturista blog

Kirándulástól a magashegyi-, és teljesítménytúrákig, terepfutás, és ami jön. :) A címet és a nicknevemet Benedek István: Csavargás az Alpokban című könyvéből kölcsönöztem, amelynek elolvasását mindenkinek csak javasolni tudom.

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Sári első túrája – Pilis Szurdok-hidak.

2009.09.28. 21:01 fajturista

2009. szeptember 27. vasárnap. Pilis, Szurdok.

Régóta tervezem, hogy elkezdem ennek a blognak az írását, de valahogy mindig csak halasztódott, beleestem a "majd a következő túráról lesz az első bejegyzés" ciklusba. Valahogy egyik túra sem volt annyira kiemelkedő, hogy legyőzzem a lustaságomat és időt szorítsak a megírásának. :) Ezen a hétvégén azonban olyan túrán voltunk, ami megtörte ezt a passzív ellenállást: először voltunk Sárival túrázni.

Sári három éves, és bár nem vérszerinti kislányom - nyertem őt az élettől - de a sajátomként szeretem. Sokat gondolkodtam rajta, hogy mi lenne az ideális kirándulóhely, ahova együtt tudnánk menni, ami érdekes, ugyanakkor nem túl nehéz, és ami szinte bizonyosan pozitív élményként marad meg benne. Szombat este jött az isteni szikra: Sári szereti a fahidakat, amiken lehet dobogni, tehát olyan hely kell, ahol ilyen is van. (Mikor először voltunk a Természettudományi Múzeumban, Judit alig tudta elcsalni az első emeleti műtavon átvezető kis hidacskától, amin legalább fél órát rohangált ide-oda.) Beugrott, hogy a Szurdok teljesítménytúra pont egy ilyen helyen vezet keresztül, az útvonalleírásból gyorsan ki is kerestem a pontos helyet, és meg is született az elhatározás: ide kell menni. :)

Már szombaton is olyan idő volt, ami űz ki a városból, napsütéses ősz, a legjobb kirándulóidő. Túlesve a reggeli „Mit vegyek fel? Nem, az csúnya!” körökön, reggelin, pakoláson tíz órakor már úton is voltunk. :)

A megközelítés elég egyszerű, a szurdok alján parkoló található, amelyik a Pomáztól Pilisszentkereszt felé vezető műúton haladva, kb. 1 km-rel Pilisszentkereszt előtt egy balra nyíló, aszfaltozott úton érhető el. (A parkolót a térkép is jelzi) A kereszteződéstől nem messze (1 km-en belül) buszmegállót is láttam. 

11 felé meg is érkeztünk a parkolóba és viszonylag gyorsan el is indultunk a turistaúton (K jelzés, kelet, északkelet irányban) Az első pár méteren elhangzott ugyan egy kósza „anya, vigyél”, de nem igazán meggyőződésből. :) Az erdőbe beérve aztán már minden rendben volt, lehetett mohát simogatni, kövekre felmászni, botot gyűjteni, fahidakon dobogva szaladni. Fényképezőgépet nem vittünk, telefonnal próbáltunk néhány fotót csinálni, de a fényhiányos környezetből és Sári átlagsebességéből adódóan legtöbbször csíknak látszik a képeken. :)  Sári egész jól felmérte a korlátait, ahol úgy érezte, hogy segítség kell, ott nyújtotta a kezét, általában akkor, mikor már mi is megfogtuk volna. Volt ugyan két zakózás, mindkettő igazi klasszikus, megbotlós-haszoncsúszós kivitel, de sima, faleveles-poros részen.


 

Az útvonalon elég sokan jártak, többnyire gyerekes családok, sokan kutyával, ha valaki a világtól elvonulni és a csöndet hallgatni szeretne, annak nem ez lesz az ideális túraútvonal egy napos őszi hétvégén. :)

Felmentünk a legfelső hídig, aztán elindultunk vissza a parkolóhoz. Összesen nem mentünk többet egy km-nél, de a mindenféle molyolással (bogárnézés, korhadt fa morzsolgatás, bot-, kő-, és levélgyűjtés) együtt két órát eltöltöttünk az erdőben, ami alatt a Kisasszony elég jól el is fáradt. :)

A parkolóban még labdáztunk és birkóztunk a fűben kicsit, hazafelé pedig tettünk egy kitérőt Pilisvörösvárra az Emil cukrászdába. :)
 

Pilis, Szurdok-hidak túra

táv: kb. 1 km
szint : kb. 40 m

térkép: A Pilis és a Visegrádi-hegység turistatérképe 1:30.000 

Szólj hozzá!